Biblia pauperum modernorum

SINKÓ ISTVÁN irása

Kalmár István kiállítása

Velünk élnek a szentek és az angyalok. Velünk élnek, miként Wim Wenders Berlin felett azég című filmjéből, vagy épp most Kalmár Istvánnak a Bibliához készített illusztrációiból (?) kiderül. Kérdőjelet tettem az illusztráció szóhoz, bár minden képzőművészeti alkotás, amely a Bibliával kapcsolatba hozható valójában leképezi, illusztrálja az Ó- és Újtestamentum szövegeit. De vajon illusztráció-e Michelangelo Sixtusi kápolnája vagy Rembrandt Izsák feláldozása című képe?

Mindenesetre Kalmár István két év alatt készített 36 darabos sorozata, ha tematikájában követi is választott témáját, formailag semmiképp nem illusztrációja a Bibliának. Itt ugyanis egy szuverén művész évtizede „kiíródott" formavilága kapcsolódik össze Pásztor Péter műfordító szövegválogatásával, s jut e két alkotó arra a végkövetkeztetésre, hogy analógiákat fedezzen és fedeztessen fel az ótestamentumi szövegek és a Jézustörténet jelenetei között.

Kalmár finoman fújt, mozgalmas felületek elé helyezi történéseit. Ezek a történések azonban nem a megszokott attribútumok között játszódnak – vagy legalább is kevesebb a felismerhető jelzés, tartozék jelkép mint másutt –, hanem a mindenkori (mai és múltbeli ) világ küzdelmei, kapcsolatai, kötődései élnek a hátterek előtt képi szimbólumok formájában.

Akár az Özönvíz drámája vagy az Izsák feláldozása, esetleg a Bábeli nyelvzavar fejezetét szemléljük Kalmár saját angyalai, a tudás és szeretet köldökzsinórjával, csöveivel ellátott véglények kígyóznak előttünk. Nincsenek színpompás ruhák, sem drámai arcok. A Biblia itt – az alkotópáros szándéka szerint – egy filozófiai rendszer, mely történéseken keresztül, leegyszerűsítve jut el az olvasó-nézőkhöz.

Kalmár formai megoldásai leginkább a bizánci falfestményekhez hasonlíthatóak. A görögországi Hossios Lukas templomfestményein és mozaikjain felfedezhető dekoratív szellemiség és az analógiákra utaló formai, képi ismétlődések rokoníthatók erősen e 21. századi 70X50 cm-es akril, papír művekkel.

Keresztelés és Jónás a cet hasában, az Új Jeruzsálem és a Bűnbeesés útjai, Babilon járma vagy a Jesse ága; a sorozatnak ezek a darabjai mind-mind önálló festményként is érvényesek, melyek korunk bűneinek baudrillard-i megfogalmazásaiként, modern feszültségek és drámák megjelenítéseként zajlanak szemünk előtt. A színszimbolika, a festői és grafikusi megoldások izgalmas egymásba csavarása – lásd például a Feltámadás szinte absztrakt felületeit és vörösekben tartott színeit – a kortárs művészet legigényesebb áthallásait mutatják.

Kalmár István szerzőtársával egy modern „szegények bibliáját" hozta létre. Egyben megszületett a szakrális művészet egyik legjelentősebb kortárs sorozata.

(Óbudai Társaskör, 2004. XI. 18–XII. 14.)