A hajótörött szigete

A kopt művészet kincsei Egyiptomból

RUZSA GYÖRGY

„Történt egyszer, hogy egy testvér Illés atya kolostorában kísértésbe esett. Erre elkergették onnan, ő pedig felment Antal atyához a hegyre. Miután a testvér egy ideig nála tartózkodott, visszaküldte őt a kolostorba, ahonnan eljött. Amikor azok meglátták, ismét elűzték. Erre visszatért Antal atyához, és azt mondta: „Nem akartak befogadni, atyám.” Erre az öreg visszaküldte őt hozzájuk ezzel az üzenettel: „Egy hajó hajótörést szenvedett a tengeren, elvesztette a rakományát, és csak nagy nehezen tudott partot érni. Ti pedig a tengerbe akarjátok süllyeszteni azt, ami partot érve megmenekült?” Amikor azok meghallották, hogy Antal atya küldte őt, azonnal visszafogadták.”

A 3. század közepén Közép-Egyiptomban született Antal atya jámbor szemléletét jól tükrözik a kiállításon látható kopt ikonok. Ezt láthatjuk a sötét kontúrokkal megrajzolt nagy szemek tiszta tekintetében, mint például a kiállítás 7. század első feléből származó Szűz Mária tondóján vagy az Arkangyal tondóján, melyek a Louvre híres Krisztus és Menász apát ikonjára emlékeztetnek. De a későbbi kopt ikonok is ezt a szemléletet őrizték meg. Ilyen az arab feliratos, 1777-ben készült Szent Antal és Szent Pál ikon. Festőjét is ismerjük Yohanna Al Armani vagyis „Örmény János’ személyében.

De végül is mi is ez az ennyire vonzó kopt művészet? Maga a kopt szó a görög aigyptios vagyis egyiptomi szó rövidített, egyszerűsített változata. Sokan a kopt művészet fogalmán az egyiptomi keresztények vagyis a koptok művészetét értik. A kopt egyház, azaz az egyiptomi egyház 451-ben a chalcedoni zsinaton szakadt el a római és a konstantinápolyi egyháztól. A kopt keresztény vallást Egyiptom ősi lakói vették fel, nyelvük is folytatása az óegyiptomi nyelvnek, de a görög ábécé betűit használják. Szélesebb értelemben a kopt művészet fogalmán Egyiptom késő antik és kora bizánci korszakának művészetét értik hozzá kapcsolva az arab hódítás utáni több mint félévezred keresztény művészetét is.

A kopt művészet felfedezése a 19. század végéhez kötődik, amikor az egyiptomi kopt kisebbség szellemileg magára talált, s foglalkozni kezdett a kopt tárgyi emlékekkel is, a keresztény templomokban rejtőzködő ősi liturgikus tárgyakkal és az ásatásokon fellelt kopt anyaggal, melyet a kutatók még ekkor nem sokra értékeltek, figyelmüket az ősi Egyiptom művészete kötötte le. Kopt régiségeket gyűjtő, kiállító és feldolgozó múzeum gondolata először egy magyar származású építész előterjesztésében jelent meg. Ezt a kitűnő építészt Herz Miksának hívták, aki később Herz pasa néven vált ismertté.

A kopt művészet ettől kezdve egyre inkább az érdeklődés középpontjába került, olyannyira, hogy a 40-es években már kitűnő és nagyszámú hamisítvány is készült. Klaus Wessel az 1960-as évek első felében már részletes, átfogó könyvet is közölt a kopt művészetről. Sokunk számára ez a németül és franciául is megjelent munka szinte egyetemi tankönyvnek számított. Nagy volt a meglepetésünk mikor kiderült, hogy az itt közölt kő- és fafaragványok mintegy negyede 1940-es évekbeli hamisítvány. Közben nagy lépésekkel haladt előre a kopt művészet kutatása, egymásután jelentek meg a jobbnál jobb katalógusok. Közülük is kiemelném Jacqueline Lafontain-Dosogne kissé elfeledett brüsszeli katalógusát.

Felépült a kairói Kopt Múzeum. Most továbbfejlesztés alatt áll, s ma már körülbelül tizenhatezer műtárgyat őriz, ahonnan a budapesti kiállításra mintegy száz műkincset kölcsönöztek. Sok műtárgyat adott kölcsön még az alexandriai Görög-Római Múzeum, az alexandriai Nemzeti Múzeum, a budapesti Szépművészeti Múzeum és a budapesti Iparművészeti Múzeum.

A kiállítás főkurátora és egyben koncepciójának megalkotója, Török László hatalmas munkát végzett. Több mint kétszáz kiemelkedő jelentőségű műtárgyat válogatott, s ezeket korszakok illetve ezzel összefüggésben témakörök szerint rendezte el. Így jól áttekinthetővé válik a kopt művészet története, és megismerhetjük jellegzetes tárgytípusait. A kiállítás tárgyait tizenhat csoportba sorolta. Ezek közül a következőket emeljük ki: Egyházi reprezentáció, A nagykolostorok művészete, Művészek és kézművesek, Játék és varázslás: egyszerűformák, Kopt művészet az arab hódítás után.

A nagy kolostorok művészete elnevezésű részlegben találjuk meg például a sohagi Fehér kolostor díszes kulcsát, mely a kolostori reprezentáció jellegzetes darabja, de láthatunk itt bensőségesebb, személyes tárgyakat is. Ilyen például egy szerzetesi írnok kis szekrényének faragott ajtaja. A szerzetes e szekrénykében tarthatta írószereit. E fatáblán egy irattekercset tartó szerzetest ábrázoltak vállán tolltartóval. Mellette oltár van, felette pedig a feltámadást jelképező páva. Itt tehát Énoch pátriárkát, az Élet könyvének íróját látjuk, aki hasonlóképen jelenik meg a bawiti és a szakkarai falképeken is. Jámbor szerzetes írnokunk tehát Énoch pátriárka oltalma alá helyezte magát.

A Szépművészeti Múzeum kopt kiállítása az utóbbi évek (Bécs, 1995., Hamm, 1996., Párizs, 2000.) legrangosabb kopt kiállításainak méltó folytatása.

 

(Szépművészeti Múzeum, 2005. III. 18–V. 18.)

Ruzsa György